Az irodalmi Nobel-díjas fehérorosz író a legújabb könyvében arra próbál választ találni, miért van az, hogy nemcsak egy nép, de az egész világ sem képes legyőzni egy diktátort.
Az ukrán elnök közölte azt is, hogy újabb településeket sikerült visszafoglalniuk Herszon régióban.
Nem sokkal a harcok után néztük meg az ukránok által felszabadított Limant. Az ország keleti részén fekvő város kulcsfontosságú mind az oroszok, mind az ukránok számára. Oroszország logisztikai és szállítási csomópontként használta a várost a megszállás alatt, az ukránoknak pedig a luhanszki régió visszafoglalása miatt nagyon fontos ez a győzelem. A harc brutális nyomai mellett találkoztunk oroszbarátokkal és boldog ukránokkal, elátkozott falvakkal és egy lapos orosz vadászrepülővel. Kiküldött tudósítónk riportja.
Groteszk módon így az ukránok egyik legnagyobb fegyverbeszállítója pont Oroszország.
Egy megrendezettnek látszó videó és azóta leleplezett darkwebes álkereskedők voltak a bizonyítékok, amivel a nyugatról segítségként érkező Javelin páncéltörő rakéták állítólagos ellopását igyekeztek alátámasztani. Erre hivatkozva harsogták nyáron a propagandaoldalak és szakértőik az állítólagos ukrajnai fegyverlopásokat.
Ügyvédje szerint Vlagyimir Kara-Murza nem fogja elismerni bűnösségét.
Azonban az elcsatolás alapjául szolgáló „népszavazások” eredményét csak Észak-Korea ismeri el.
A két orosz menedéket kért Amerikától.
A ma 70 éves orosz elnök gondolkodására és tetteire ha mentséget nem is, de magyarázatot kínálhat a gyerekkora. A gyerekkori barátok és az életrajzírók olyan meghatározó évekről beszélnek, amelyek nyomot hagytak a testtartásában, abban, ahogy a bizalmat, a lojalitást és az árulást kezeli, vagy épp a szlengben, amit használ. Putyin már gyerekként megtanulta, hogy akinek hatalma van, annak igaza is van, hogy a meglévő hierarchiákat csak erőszakkal lehet megváltoztatni, hogy csak az erő számít, és a hatalom zéró összegű játszma. És már húsz évvel ezelőtt is figyelmeztetett: egy utcai huligánt senki ne merjen sarokba szorítani.
